Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kecskemét ipartörténete

Kecskemét iparának rövid története

p1150458.jpg

1841. júl.1. Szilády Károly privilegizált nyomtató mester megnyitotta tipográfiáját, az Aranyhomok éttermi bejárata helyén.

1858. márc. Megkezdte működését – az Alföldön harmadikként – Tóth József 24 lóerejű géppel felszerelt gőzmalma.

1861. Ezer taggal, Katona Zsigmond elnökletével megalakul az Iparegyesület.

1869. máj. Részvénytársasággá alakult Tóth József gőzmalma.

1869. okt. A Budai-Nagy (Budai) utcában Tóth László (nem azonos a későbbi polgármesterrel) fölavatta az itt második nyomdaüzemét.

1870. márc. 27. Először fűtötték be a Gazdasági Gőzmalom kazánját.

1870. júl. Tassy László birtokán bemutatták a gőzcséplőgépet.

1878. febr. 3. vasesztergát vásárolt a József Gőzmalom. Forrasztást is vállalnak.

1882. febr. 3. Üzembe helyezték a Sertéshízlalók Gőzmalmát.

1895. szept. 15. Megnyílt Fanto új fényirodája a lutheránus templom mellett.

1897. febr. 14. Elkészült a városi villanytelep.

1897. febr. 27. A rendszeres villanyáram-szolgáltatás első napja.

1901. júl. 14. Ünnepélyesen felavatták a (boseni) Gyümölcs és Főzelékkonzervkészítő Részvénytársaság Első Kecskeméti Konzervgyárát. Az alapító tőke külföldi eredetű.

Volt dobozkészítő gépük, beszereztek gőzzel főző üstöket, borsóosztályozó és szárító gépeket.

1907. okt. 29. 1600 négyszögöl területen kezdte meg működését a Kecskeméti Gazdasági Gépgyár és Vasöntöde Rt.

Négy épületben 68 munkás dolgozott. Kezdetben hetente háromszor öntöttek. A tőke egy része Amerikából származott. Onnan hozták az alapításhoz szükséges pénzt a Révész testvérek.

Szőlőpréseket, kapákat és más szerszámokat gyártottak.

1909. jún. 1. Megalakult az Első Kecskeméti Gyufagyár Rt.

1991. febr. 5. Schiffer Adolf bőrkereskedő a László Károly utcában megalapította a kezdetben 40-50 munkást foglalkoztató cipőgyárát.

1912. A csődbejutott gépgyárat az Országos Központi Hitelszövetkezet vette át.

1921. júl. 8. Gyümölcskonzerv- és zöldségszárító gyárat állított fel külföldi tőkével Platter János meráni lakos a Szolnoki úton.

1927. Egy külföldi mérnök irányításával megkezdődött az egészségügyi cikkek és fürdőkádak gyártása a Kecskeméti Gépgyárban.

1928. Mivel a nagykőrösi városvezetők nem engedélyezték az 1870-ben alapított Benedek-cég terjeszkedését, Kecskeméten létesítettek hűtőházat a Barnevál mostani telephelyén.

1928. nov. Sűrített levegővel préselt, ragasztott cipők gyártását kezdi a Schiffer cég.

1930. Két Linotype sorszedőgépet állított munkába az Első Kecskeméti Hírlapkiadó Nyomda Rt.

1948. márc. Államosították a kecskeméti nagyüzemeket.

1951. A gépesített baromfi feldolgozás a BOV-nál

1961-ben A nyugati licenszben gyártott, közismert „MAMBÓ” (M-5, M5a) tipusú magnók termelését megkezdik a BRG kecskeméti gyáregységében.

1962. júl. 1. Megalakul a Szerszám- és Gépelem Gyár Kecskeméti Gyáregysége.

1963. júl. 1. Országosan összevonták az épületlakatosipart. A Kecskeméti üzem a „Fémmunkás” Vállalat Kecskeméti Gyára néven működik tovább.

1964. Dunaújvárosból Kecskemétre telepítették a kohósalakblokk üzemet. Évente 1200-1500 lakáshoz elegendő emeletmagas falelem gyártására alkalmas.

1965. máj. 2. Megkezdődött a termelés a Róbert Károly körúti félautomata kenyérgyárban.

1965. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat vette át az 1958-ban a Bács-kiskun megyei Vegyesipari Vállalat Dekorációs részlegéből szervezett, 1960-tól önálló faipari vállalatot.

1966. A Halasi úti nagyüzemben elkészült az első gépi úton előállított kád.

1967. Tízezer négyzetméter alapterületű csarnokot építettek a Fémmunkás Vállalatnál.

1967. jun. 1. A korábban, 1954-től Kézműipari Vállalatként, majd Ruhaipari Vállalatként működő vállalatot átvette a Könnyűipari Minisztérium és a Habselyem Kötöttárugyár 3.sz. vállalataként működött tovább.

1972. máj. 1. Új, további bővítésre alkalmas telephelyre költözött és Petőfi Sándor nevét vette fel a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat.

1973. Több szín nyomására alkalmas ( a volt NDK-ban gyártott) RO-72-es típusú rotációs géppel nyomják a Petőfi Népe című napilapot.

1975. Felavatták a Házgyárat. Első termékeit az Akadémia körút és az Irínyi út sarkán hasznosították.

1985. dec. 1. Önálló lett a Mezőgép, új nevén az Agrikon Vállalat.

1987. A hajszálvastagságúnak negyedrészét is érzékelő, a precíziós alkatrészek gyártásához használt üvegmérőléces, számítógépes programozású szerszámgépet állítottak üzembe az Agrikon Vállalatnál.

1988. dec. 6. Először készült teljes egészében fényszedéssel a Petőfi Népe.

1989. jan. 1. Traverz Általános Acélszerkezeti Vállalat néven működik tovább a volt Fémmunkás Vállalat.

1989. jan. 25. Felavatták a Petőfi Nyomda új doboz- és cimkegyártó üzemét.

(Forrás: Kecskeméti Szemle 1990. augusztusi búcsú száma, ill.

Heltai Nándor Tízezer adat Kecskemétről c. kézíratos munkája alapján cikkből.)